Egyesület alapszabálya

A RÉVFÜLÖPI HONISMERETI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
A Révfülöpi Honismereti Egyesület 2016. július 29-én megtartott közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban az alábbiak szerint fogadja el az egyesület – Veszprémi Törvényszék hiánypótló végzése alapján módosított – alapszabályát.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve: RÉVFÜLÖPI HONISMERETI EGYESÜLET
(továbbiakban Egyesület)
2. Székhelye: 8253 Révfülöp, Iskola u. 6. (Veszprém megye)
3.Működési területe: Magyarország közigazgatási területe.
4. Jogállása: egyesület, önálló jogi személy.
5. Az Egyesület pecsétje:
kör alakú bélyegző “Révfülöpi Honismereti Egyesület 1993 RÉVFÜLÖP” felirattal.
6. Az Egyesületet elnöke:
Miklós Tamás (anyja neve: Kapus Margit) 8253 Révfülöp, Iskola u. 6.
6.1 Az Egyesület első elnöke:          Miklós Tamás     8253 Révfülöp, Iskola u. 6.
7. Az Egyesület további vezető tisztségviselői:
Titkár:                                      Simon László                       8253 Óvoda u. 5/A.
Pénztáros:                                Bogdán Katalin                   8253 Révfülöp, Kossuth u.
Elnökségi tag:                         Benke Viktória Olga          8200 Csizmadia u. 6/D.
Elnökségi tag:                         Török Péter                          8253 Révfülöp, Füredi u. 7.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS JOGÁLLÁSA
8. Az Egyesület céljai, hogy:
8.1. közös összefogással gyűjtse, feldolgozza, és széles körben közzétegye Révfülöp és környékének tájföldrajzi, településtörténeti, kulturális, néprajzi, honismereti stb. értékeit, kincseit, tárgyi és dokumentációs emlékeit, valamint hagyományait,
8.2. a helytörténeti, honismereti területen kutatók számára egyesületi keretet biztosítva elősegítse és támogassa munkájukat, illetve ápolja a révátkelőjéről koraközépkor óta ismert település sajátos hagyományait.
8.3. Ennek érdekében a kulturális tevékenységet, illetve kulturális örökség megóvását célul kitűző Egyesület:
– a Révfülöphöz kapcsolódó jeles személyek, tárgyak, eszközök, építmények, épületek stb. tárgyi és dokumentációs anyagait folyamatosan gyűjti, feldolgozza és közreadja;
– kezdeményezi és koordinálja Révfülöp település történetének monografikus szintű feldolgozását, hosszabb távon reprezentatív kötetben történő közreadását;
– a Benke László által alapított Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény munkáját támogatja, elősegíti a gyűjtemény anyagainak gyarapodását;
– a honismereti kutatást folytató tagok tevékenységét koordinálja, munkájukat lehetőségeihez mérten segíti;
– támogatja és elősegíti Révfülöp természeti, táj- és kultúrtörténeti, honismereti, néprajzi stb. értékeinek kiadványokban, kiállításokon és előadásokon történő közreadását s a jövő generációival történő megismertetését.
9. Az Egyesület nem közhasznú jogállású szervezet.
10. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. A TAGSÁG
11. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, valamint jogi személy, aki egyetért a célokban megfogalmazottakkal, azt elvi vagy gyakorlati módon támogatja, illetve annak megvalósításáért tevékenykedik.
12. Az Egyesület tagsági jellege:
12.1 alapító tagok azok a természetes és jogi személyek, akik az Egyesület megalakulását kimondó közgyűlésen részt vettek, és az éves tagdíjat megfizetik;
12.2. rendes tagok azok a természetes és jogi személyek akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadva kérik felvételüket az Egyesületbe és az éves tagdíjat megfizetik;
12.3. tiszteletbeli tagok azok a természetes és jogi személyek, akiket az Egyesület közgyűlése az Elnökség javaslatára a révfülöpi honismereti tevékenységben, gyűjtésben, kutatásban, annak elősegítésében szerzett kiemelkedő érdemeik elismeréséül tiszteletbeli taggá választ. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie;
12.4 pártoló tagok azok a természetes és jogi személyek, akik az Egyesület céljait eszmei, erkölcsi vagy anyagi módon támogatják, az éves tagdíjat megfizetik, de az Egyesület munkájában nem kívánnak részt venni.
13. Tagok felvétele.
Egyesületi tagság az alapításkor, az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. Minden belépni szándékozó nyilatkozatot ír alá, amelynek szövegében benne foglaltatik: „az Egyesület alapszabályát ismerem és annak rendelkezéseit magamra nézve kötelezőnek fogadom el.” A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
13.1 A tagfelvételi kérelem Közgyűlés általi elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
14. A tagok jogai és kötelességei.
14.1. Minden alapító, rendes és tiszteletbeli tag egyenlő mértékben részesül az Egyesület által nyújtott előnyökből; jogosult a közgyűlésen megjelenni, felszólalni, indítványt előterjeszteni, aktív és passzív választójogot személyesen gyakorolni és szavazni. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
14.2. Az Egyesület pártoló tagjai az Egyesület szolgáltatásait igénybe vehetik, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, de passzív szavazati jogot nem gyakorolhatnak.
14.3. Jogi egyesületi tagoknak passzív választójoga nincs, egyéb jogát a saját szervezetében intézkedési joggal felruházott természetes személy útján gyakorolhatja.
14.4. Az Egyesület tagjai kötelesek az egyesületi célok megvalósítását tőlük telhető módon elősegíteni a tagsági díjat pontosan – adott év március 31-ig – megfizetni.
14.5. A költségvetési évben belépettek tagdíja a belépési nyilatkozat keltétől számított két hónapon belül esedékes.

15. A tagsági jogviszony megszűnése.
Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnik:
– a tag kilépésével,
– a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,
– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
15.1. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
15.2. Az Egyesület hivatalból indítja meg a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondását az ellen a tag ellen, akit bűntett miatt jogerősen elítéltek, illetve tagdíjbefizetésében kétéves hátralék keletkezik. Az Egyesületi tagsági jogviszony felmondásáról a Közgyűlés dönt. A döntéssel kapcsolatban fellebbezésnek helye nincs. A kizárás jogintézményét az Egyesület nem kívánja alkalmazni.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
16. Az Egyesület vezető szervei: a Közgyűlés (Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.) és az Elnökség (Az Egyesület ügyvezető szerve.).
17. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az Elnökségen kívül az Elnökség által meghívottak és a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
17.1. Közgyűlést évente egyszer kell tartani.
17.2. A Közgyűlést kötelező akkor is összehívni, ha az Elnökség vagy az egyesületi tagok egyharmada írásban kezdeményezi.
17.3. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, megtartására lehetőleg a Révfülöpi Honismereti Gyűjteményben, vagy a helyi Közösségi Házban kell sort keríteni. A Közgyűlést két héttel a kitűzött időpont előtt a meghívó és a napirend szétküldésével, a tagok nyilvántartott címére (vagy e-mail címére) postázva kell meghirdetni.
17.4. A közgyűlési meghívó tartalma a Ptk 3:17 § alapján kerül meghatározásra. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: Közgyűlést összehívó szerv neve, székhelye, a Közgyűlés időpontja, a Közgyűlés helye, a napirendi pontok, figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére.
17.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől, illetve egyesületi honlapon való közzétételétől számított 10 napon belül a tagok és az Elnökség napirend kiegészítést tehetnek a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítés napirendre tűzéséről a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt.
17.6. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő 1/4 óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
17.7. A tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
17.7.1. A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
17.7.2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
17.8. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a teljes jogú tagok fele plusz egy fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
17.9. Amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő 1/4 óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
17.10. A közgyűlésen az Egyesület elnöke elnököl, vagy a közgyűlést az általa írásban kijelölt személy vezeti. A közgyűlés kezdetén az elnök megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes-e. Ezt követően határozatot szükséges hozni a napirendről, majd a jelenlévő tagok közül meg kell választani a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot, továbbá a két szavazatszámlálót. A megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ezt követően kerül sor a napirend szerinti előterjesztések tárgyalására.
17.11. A Közgyűlés határozathozatala során az Egyesület alapszabályának módosításáról a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönthet.
17.12. A Közgyűlés határozathozatala során az Egyesület céljának módosításáról és az Egyesület megszűnéséről a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönt.
17.13. A Közgyűlés határozatait egyéb kérdésekben nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.
17.14. A Közgyűlés az Elnökség tagjait titkos szavazással választja.
17.15. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Elnök ír alá. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés kezdetekor megválasztott jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő tag hitelesíti.
17.16. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály módosítása,
– az Egyesületbe belépni szándékozó tagok felvétele,
– az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
– az Elnökség tagjainak megválasztása 4 évi időtartamra, illetve visszahívása,
– az éves költségvetés elfogadása, – az éves tagdíj meghatározása,
– az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,
– a tiszteletbeli tagok megválasztása,
– a tagsági viszony Egyesület általi felmondása,
17.17. Amennyiben az Elnökség:
– az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került
napirendben kezdeményezte az Közgyűlés összehívását a szükséges intézkedések megtétele céljából, akkor az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
17.18. A közgyűlésen hozott határozatokat az Egyesület a honlapján történő megjelenéssel hirdeti ki.
18. Az Elnökség az Egyesület 5 tagú ügyvezető szerve. Az Elnökség tagjai: az Elnök, a Titkár, a Pénztáros, és két elnökségi tag. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.
18.1. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai közül, titkos szavazással, négyévi időtartamra.
18.2. A jelölés menete:
– A tisztségviselők jelölését az Elnökség által felkért háromtagú jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a Közgyűlés elé terjessze.
– A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
– A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.
18.3. A választás menete:
– a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás.
– a választás kezdetén 2 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani.
– a választás egyfordulós és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik.
– valamennyi egyesületi tagot egy szavazati jog illeti meg.
– a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat.
– a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták.
– szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.
18.4. Az Elnökség megbízatása négy évre szól. Az Elnökség és az elnökségi tag megbízatása 1) határozott idő lejártával, 2) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, 3) visszahívással, 4) lemondással, 5) a vezető tisztségviselő halálával, jogutód nélküli megszűnésével, 6) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, 7) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével szűnik meg. Az új elnökségi tag megválasztására a soron következő közgyűlésen kerül sor.
18.5. Az Elnökség tagja csak olyan nagykorú cselekvőképes magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, valamint megfelel a Ptk. 3:22 §-ban foglalt feltételeknek.
18.6. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, ott az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
18.7. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület tevékenységét. Mindazon kérdésekben dönt, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
18.8. Az Elnökség alkalmanként – de évente legalább egyszer – ülésezik.
– Az elnökséget az Elnök hívja össze. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha bármely elnökségi tag a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi azt.
– Az elnökségi ülést 1 héttel a kitűzött időpont előtt a meghívó és a napirend szétküldésével, az elnökségi tagok nyilvántartott címére postázva (vagy e-mailben) kell összehívni.
18.9. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább három elnökségi tag jelen van. Az Elnökség határozatait a jelenlévők tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
18.10. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
– az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
– a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
– az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
– az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
– a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
– az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
– a tagság nyilvántartása;
– az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
– az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
18.11. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely elnökségi tagot meghatalmazhatja.
18.12. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedül jogosult.
18.13. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános, módja: önálló.
19. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
– az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
20. Az Egyesület alapcél (8. pont) szerinti és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
21. Az Egyesület bevételei a tagdíjakból, a személyi jövedelemadó 1% felajánlásból, saját gazdálkodásának eredményeiből, magánszemélyek adományaiból, állami, önkormányzati költségvetési támogatásból és eredményes pályázatok bevételeiből képződik. Az Egyesület bevételei növelése érdekében az általa megjelentetett kiadványokat értékesítheti.
22. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
23. Az Egyesület vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
24. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
25. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, ugyanakkor nem felel tagjainak tartozásaiért, és tagjai nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.
26. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
28. A Révfülöpi Honismereti Egyesület alapszabályát az 1993. május 8-án megtartott Közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A jelen módosított változatot a 2016. július 29-én tartott Közgyűlés hagyta jóvá.

Révfülöp, 2016. július 29.

Miklós Tamás
elnök

………………………………………………

jegyzőkönyv hitelesítő

……………………………………

jegyzőkönyv vezető

………………………………………………

jegyzőkönyv hitelesítő

ZÁRADÉK
Alulírott, Miklós Tamás, a Révfülöpi Honismereti Egyesület elnöke, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdésével összhangban igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos, az 2016. július 29-i közgyűlésen elfogadottaknak megfelelő tartalomnak. Az egységes szerkezetbe foglalt okirat elkészítésére azon rendelkezések változása adott okot, amelyeket a 2016. július 29-ei módosítások tekintetében dőlt kiemeléssel, félkövér betűvastagsággal jelöltünk.
Révfülöp. 2016. július 29.
Miklós Tamás
elnök

Vélemény, hozzászólás?